Apa egy sör nevű italt ivott (soha nem láttam még ilyet a kezében), nagyon tetszett nekem is, az újdonság varázsa.
Ők túrázásnak nevezték ezt az egészet, de én át látok a szitán. Szerintem azért jöttek itt össze, hogy megigyák az összes Becherovkát meg sört, amit ebben az országban előállítanak. Néhányan igazán kitettek magukért ebben a kilátástalan küzdelemben.
Amikor reggel fölkeltünk, engem zsákba gyömöszöltek, apa fölvett a hátára, és elindultak a Hernád-áttörés trepnikkel kiépített szikláin. Mentünk, mentünk, mendegéltünk. Én közben autósat játszottam, csapkodtam apa vállát, halandzsázgattam és aludtam egy jót. Sokat mentünk és jó magasra, onnan szétnéztünk, majd lejöttünk. Hogy ennek mi értelme volt? Na, mindegy.
Szülők este vacsorázni vittek a közeli étterembe, kaptam sült krumplit, amit elcsócsáltam, és amikor szabadon engedtek kószálni, megdobáltam a tüzet kövekkel.
Ezt is letudtuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése