Alvás

Tulajdonképpen jó dolog ez az alvásnak nevezett tevékenység. Általában előtte kapok cicit, ami egy férfinak mindenképpen jó kezdet. Szerintem Anya ezzel próbál lefizetni (rendkívül sikeresen), hogy ne keljek fel túl gyakran.

Minden este 11-kor felkelek és ellenőrzöm a szülőket, nehogy valami disznóságot csináljanak, meg szükségem van egy kis emlékeztető szopizásra is. A szülők, ha nem ellenőrizném őket rendszeresen, még képesek lennének csinálni nekem egy kistesót és akkor mi lenne az egyeduralmammal. Persze, ha így jobban belegondolok, lehet, hogy jól jönne egy kis segítség. Egyre nehezebben bírom az uralkodás terheit.

Birodalmam

Rezidenciám viszonylag tágas, főleg mióta kísérleti alanyaim eljutottak arra az értelmi felismerésre, hogy leterítsék a teljes teraszt egy műfűnek nevezett zöld szőnyeggel. Így a nappaliból kialakított játszóterem duplájára nőtt és rettenetesen izgalmas dolgokkal bővült a felfedezni valók listája.

Hagy írjam le röviden milyen az én birodalmam. A nappali jobb sarkában található a könyvszekrény, az itt található könyveket nagyon szeretem bizergálni, egynek a boríróját már szétszedtem, de mindig, amikor belemerülnék a könyvpakolásba és tépésbe, azonnal rám szólnak. Valamiért nagyon fontos nekik ez a csomó papír, úgyhogy általában rájuk hagyom és keresek más játékot. A könyvszekrény mellé be szokták húzni a dohányzóasztalt és a fotelt, hogy ne tudjak a folyosó felé mászkálni, de ezt már legtöbbször megoldom az asztal félretolásával. Ezek mellett ott a konyhát lezáró rács, amit előszeretettel rágok. Rendkívül finom a régi gyerekágyból kialakított rácsos ajtó fája. Ettől balra a konyhapult és ebédlőasztal a székekkel. A pultot már lezárták a szülők lambériával, pedig kitűnő pakolnivalók voltak a kosarakban (liszt, cukor, krumpli, műanyag dobozok). A székek tologatása viszont nagyon jó szórakozás. Ezzel szemben ott van az íróasztal. Ezen érdekes számítógépek meg csomó játéknak való cucc van, csak nehezen hozzáférhetőek. Az asztal mellett lehet kimenni a teraszra, és itt van az én járókám, ami néha eltorlaszolja a kijáratot. E mellett van még egy számomra jelentéktelen pamlag.
A játékaim a könyvszekrény melletti sarokban várnak minden reggel a kosaramban. Hogy megfelelő mértékre növeljem a nappali entrópiáját, általában kiborítom a kosarat és szétszórok minden játékot, majd beleülök a kosárba.
A teraszon kitűnően lehet tépkedni a növényeket, meg kipakolni a virágládákból a mulcsot. Anya igen morcosan reagál, ha egy-egy mulcsdarabbal a kezemben vándorlok be a nappaliba. A ládákban mindenféle érdekes illatú fűszernövények nőnek, de csak addig, amíg le nem csapok rájuk. Imádom tépkedni őket, főleg a snédlinget. Van ott egy érdekes növény, piros kis hegyes cuccok nőnek rajta és ezt nem szeretik, ha piszkálom. Valami chilinek szokták nevezni és nagyon érdekes jószág, egyszer még meg fogom kóstolni.

Béla

Kati Mama egy tündéri kísérleti alany, nagyon szeret engem kényeztetni. Bölcsi Papa meg a párja. Szóval imádni valóak mindketten.

A Balcsin nyaraltunk és mindenfélét játszottunk Anyával és a Mamával. Nagyon elfoglalt a kocsibehajtó kavicsainak elrendezése, de ha szóltak Anyáék, azért odafigyeltem rájuk.
Mama ezen felbuzdulva újságolta Papának:
- Képzeld, az Andris már hallgat a nevére. – Erre papa.
- Béla figyelj! – Sandán rámosolyogtam.
Ennyit a tesztelésemről. Majd tudjátok, mikor fogom én produkálni magam nektek. Különben is, sürgős pakolászni valóm akadt a játékok körül.

Világrend

A felnőttek valami elavult demokrácia nevű társadalmi rendben élnek többnyire ezen a világon. Meglátásom szerint egy olyan világnézet, ami több mint kétezer éves gyökereket mutat fel, nem lehet hosszútávon életképes.
Én már ezt túlhaladtam és a kísérleti környezetemben bevezettem a számomra sokkal elfogadhatóbb és korszerűbbnek ítélt Egyéni Monarchiát.

Ebben a világrendben az a jó, hogy minden rám van kitalálva és alkalmazva, Én vagyok az abszolút uralkodó!
Kineveztem Anyát szociális és családügyi miniszternek, Apát meg Pénzügy illetve Közlekedési miniszternek. Feladatuk, hogy mindenben teljesen kiszolgáljanak engem. Királyságom területe jelenleg a Levendula utcai rezidenciám. Tudom nem egy “lábon forgó kacsa”, de a minisztereim feladata, hogy minden igényemet kielégítő palotát varázsoljanak belőle. Ennek érdekében hosszú távú fejlesztésekbe kezdtek. Gyerekszoba kialakítása, járóka elhelyezése a nappaliban, konnektorok lezárása, rácsok elhelyezése a kritikus pontokon.
Anya feladatává tettem az ételekkel és ruházattal való ellátásomat. A rendszeres fürdetésemet közösen végzik. Ha valaki megkérdőjelezné hatalmam abszolút voltát, arra teljes szigorommal lesújtok. Büntetéseim példásak és kíméletlenek.

Kaja

Egyelőre kicsit egysíkú a táplálkozásom, de legalább sűrű. Anya cicijére rácuppanva fincsi nafta csordogál a számba. Ez minden gondom elűzi egyelőre, csak a pocakomat viseli meg időnként. Türelmes simogatás árán kijön belőlem a fájdalom okozója, hatalmas rotyogások közepette.


Ekkor alkalmaztam az első kíméletlen vizsgálati módszerem. Teszteltem a hangintenzitás és monotonitástűrést a szülőkön. Ezt úgy valósítottam meg, hogy nemtetszésemnek adtam hangot általában, esténként mert fájt a pocakom. Apa a vizsgálat alatt rendszerint az alkarjára fektetett, töltött magának egy pohár bort és azt kortyolgatva sétálgatott velem föl alá. Anya meg a vállára fektetett és úgy ringatott, meg simogatta a hátam. Ez is igen hatékonynak bizonyult a pukikicsikarás szempontjából. Anya nem ihatott bort az én szoptatásom miatt.
A vizsgálatom azt állapította meg, hogy igen türelmes és találékony lényekkel van dolgom. Nem igazán viselte meg őket az éjszakai hangintenzitás vizsgálat sem, pedig igyekeztem mindent beleadni, ami a torkomon kifért.

Születés

Kicsit megviselt a dolog. Így utólag úgy gondolom sokkal egyszerűbb lett volna, ha nem tekeredik a kajás zsinór a nyakamra kétszer. Persze utólag könnyen okos az ember.

Ekkor találkoztam először kutatásaim tárgyával. Na jó, Anyát már ismertem kilenc hónapja, meg apa hangját is hallottam néha, de így kívülről teljesen másképpen néznek ki.
Miután elhagytam a szülőcsatornát és leszedték rólam a köldökzsinórt, kicsit nehezen ment a levegővétel, ezért az éppen ott álldogáló szülésznővel kiszivattyúztattam a váladékot a légcsövemből, és ha már ott volt, és úgy se volt más dolga így este tizenegykor meg is fürdetett meg fel is öltöztetett. A szülök furcsa arckifejezését ÖRÖM –ként definiáltam később. Kicsit fáztam, ezért elhelyezést kaptam egy inkubátor nevű akváriumszerű üvegdobozban. Innen szemléltem tovább a világot. Furcsa, fényes és hideg hely.

Bemutatkozás

Üdv nagyvilág! Nagy szarban vagyok (néha szó szerint)! Belevágtam ebbe a fogantatással kezdődő izébe és most meg mindent nekem kell megcsinálni, kitalálni és kijavítani. Csoda, hogy gondterhelt vagyok.

Összeírom ide nektek mire jutottam eddig a dolgokkal. Ezt a világnak nevezett katyvaszt, ki fogom bogozni. Akutyaúristenit!
Kutatásaim és kísérleteim tárgya elsősorban a két szülőnek nevezett emberegyed, más néven Anya és Apa. Alapjában véve mindketten jóindulatú, kedves és együgyű teremtések, a maguk degeneratív módján még logikus cselekvésekre, kisebb feladatok megoldására is képesek. Sok munkával talán ki tudok hozni belőlük valamit.