2009. december 14., hétfő

Barlang

Az összes hülye extrémsport közül pont a barlangászatot tudták kiszúrni maguknak ezek a szerencsétlenek. Semmi trendi gondolkodás nem szorult beléjük. Mennének canoeing, rafting túrára vagy jégmotocrossozni. Ráadásul félnek a sötétben, ezért már másodszor kellett őket elkísérnem. Úgy féltek, hogy végig fogták a kezemet.

A barlang egy viszonylag nagy, sötét, sáros lyuk a földben, ahol fura ruhában csúszni-mászni lehet.
Apa magára aggatott a régi kengurummal és lemászott egy nagy létrán, ezután végre szabadon engedtek.
Igen nagy felháborodást keltett, amikor az egyik szűkületben kezdtem el kavicsozni. Nem értem mit sipákoltak én ott kitűnően éreztem magam, csak nekik volt szűk és meredek a hely.

A Színház teremig mentünk és ott megnéztük az Operaház fan… akarom mondani a Barlang szellemét. Kicsit mászogattunk az avatófalon meg a csúszdán. A Borit mindenáron rá akarták venni, hogy adjon egy puszit. Nekem aztán édes mindegy, sokkal jobban izgattak a kicsi kavicsdarabok, amiket jól meg lehetett enni.
Kifelé egy kicsit hisztisre sikeredett az út, ebből kifolyólag a pofim kissé agyagos lett és a könnyeim ebbe az agyagba vágtak Volgányi csatornákat.



Legközelebb talán végre haladnak a korral és Squash-olni mennek, oda nem kellek túravezetőnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése